Elektroszmog
Káros sugárzások hatásai a mindennapokban
Fontos feladatunknak tekintjük a sugárzások kiszűrését biztosító, magas technikai színvonalon működő bizonyító erejű berendezések alkalmazását, a módszer megismertetését és elterjesztését a civil lakosság körében.
Miért van erre szükség?
Az emberre ható elektromágneses sugárterhelések a civilizációs eszköztár, – különös tekintettel az információs technológia rohamos fejlődésére -, folyamatosan és egyre intenzívebben emelkednek.
A kutatói megállapítások szerint az élő szervezetre gyakorolt ártó hatások a hatékonyabb mérőeszközök megjelenésével összefüggésben ma már elvitathatatlanok. A népesség körében az újfajta környezeti hatásra megjelenő, egészségkárosító tünetek, társadalmi szinten is egyre sürgetőbbé tették a problémával való foglalkozást, annak ellenére, hogy bizonyos szakmai és
egyéb gazdasági lobbi érdekek ezzel ellentétes irányt képviselnek. Bízunk abban, hogy egy új típusú szemléletváltozással a korlátok feloldásához hozzá tudunk járulni.
A légtérben jelenlévő erőterek szakszerű mérése és elemzése elengedhetetlen a feladat.
Néhány fontos gondolat az egészségügyi hatásokkal kapcsolatban:
Elektromos és mágneses mezők által keltett, mesterséges sugárzásról van szó, amely pulzáló elektromágneses hatással bír. Ez a fajta sugárzás a természetben csekély mértékben fordul elő, ezért az élővilág – beleértve az embert is -, nem képes alkalmazkodni hozzá megfelelően.
A további nehézséget az jelenti, hogy ez a fajta sugárhatás nem hallható, nem látható, nem szagolható, nem érzékelhető, de mindenhol jelen van, ahol elektromos készülékeket alkalmaznak. Ezért van kiemelten fontos szerepe a védekezésnek.
Hosszú ideig vitatott volt a pulzáló elektromágneses környezet egészségre kifejtett hatása.
Ennek az oka elsősorban az volt, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő mérőműszerek, és csak a biológiai hatások megfigyelésén keresztül tudták igazolni a káros hatásokat. Ezeket a megfigyeléseket elvégezték a legegyszerűbb élőlényektől kezdve egészen az emberig és a kedvezőtlen hatások minden faj esetében kimutathatóak voltak.
Az Egészségügyi Világszervezet 1984-ben kezdeményezte a számítógép előtt dolgozó lakosok vizsgálatát, amely a Nobel díjat odaítélő Karolinska Intézet munkatársai végeztek el. A vizsgálatokat 1989-ben hozták nyilvánosságra, amelynek az volt a lényege, hogy a különböző panaszok kialakulása az elhúzódó stresszhelyzetet kiváltó, természetellenesen lefolyó adrenalin hatásnak volt szerepe. A tünetek nagyon szerteágazóak voltak, ezért nehéz volt összefüggésbe hozni a pulzáló elektromágneses környezeti hatással. Különböző szemtünetek (viszkető , égő érzés, könnyezés, szemszárazság , kettős látás) fordulhatnak elő, de gyakran depresszió, a visszatérő gyulladásos megbetegedések ,a neuro-endokrin rendszert érintő hormonális zavarok, izomgörcsök, alvászavar, jelentős fejfájás, vérnyomás-ingadozás, a szexuális élet zavarai és mindkét nemnél a meddőséggel összefüggő problémák megjelenése is ismert. Az utóbbi időkben bizonyos daganatos megbetegedések számának emelkedéséért is felelőssé tették ezt a környezeti hatást ( pl: leukémia, hallóideg daganat, emlődaganat).
2004-ben hozták nyilvánosságra, hogy a pulzáló elektromágneses környezet túlérzékenységet válthat ki egyes személyeknél, ami azt jelenti, hogy az átlagostól sokkal kisebb károsító hatás már igen heves tüneteket válthat ki. A dokumentum határozottan megfogalmazza, hogy ezt a fajta túlérzékenységet is betegségnek kell minősíteni, és a pácienseket kezelni kell, ami elsősorban a környezeti ártalommal kapcsolatos védekezési módok fokozott alkalmazását jelenti. A jelenség az „Elektromágneses hyperszenzibilitás” röviden EHS elnevezést kapta. Az idegrendszer olyan tüneteit foglalja magában, mint fejfájás, fáradtság, stressz, alvászavarok és olyan bőrtünetek, mint pl. szúró, égő érzés, viszketés, fájdalom és izomgörcsök, valamint számos más egészségügyi problémát is okozhat.
Napjainkban a leggyakrabban, és legtöbbet használt eszközzé a mobiltelefon kezd válni.
Gyakorlatilag az egész életünket a használatával szervezzük (ébreszt, programokra figyelmeztet, telefonlistát tartalmaz, postai feladatokat lát el az üzenettovábbítással, újabban minden információ a nap egész folyamán azon keresztül érkezik. hírek, TV-t, mozit helyettesít, tájékozódást segít). Kétségbe esünk, amikor nem találjuk. Károsító hatása komplexebb és bonyolultabb módon jelenik meg, mint a képernyőhatás. Ez részben abból adódik, hogy a fejhez nagyon közel használjuk. A hőhatás felmelegíti a fej szöveteit, károsan befolyásolja az agy-ér gát működését, vagyis az agy egyetlen védekező rendszerét.
Aktív működése során rezgésbe hozza az agy sejtjeiben a vas tartalmú részecskéket, amelyek megzavarják a sejtek citoplazmájának működését és ez további zavarok kialakulásához vezet. Gondoljunk csak arra, hogy hány helyen jelzik feliratok, hogy mely helyeken, vagy helységekben tilos a mobiltelefon használat. Mégis sokáig fel sem merült az a tény, hogy a szervezet sejtjeiben is zavart kelthet. Ma már tudjuk, hogy ennek az az oka, hogy, az élő sejtek érzékenysége sokkal finomabb, mint a mérőműszerek érzékenysége. Az agy-ér-gát károsodásával hozható összefüggésbe, hogy bizonyos betegségek, amelyek az idegrendszert érintik, napjainkban már sokkal fiatalabb életkorban megjelennek, mint a korábbi időszakban.
Ilyenek a mindenki által rettegett kóros elbutulás Egyes országokban ezért is helyeznek nagy súlyt arra, hogy serdülőkor előtti életszakaszban jelentősen korlátozzák a gyermekek telefonhasználatát (Nagy-Britania, Svédország, Finnország, Dánia).
Jól csengő szlogen, hogy „szemünk fénye a gyermek”, de gondolunk- e erre a jól csengő mondatra akkor, amikor védelem nélkül olyan eszközökkel látjuk el őket, amelyek hosszútávon egészségkárosító számukra. Ezzel magyarázzák napjainkban a hiperaktivitás gyakoribb megjelenését, vagy a tanulási zavarok előfordulását, mivel a két agyfél közötti harmonikus működés blokkolódik, zavar keletkezik az információk tárolósában.
Gyermekekre vonatkozó káros hatásokkal kapcsolatban Marcel Ruffo a Marseille-i Orvosi Egyetem professzora már 1990-ben kimutatta, hogy azok a serdülőkor előtt lévőgyermekeknek, akik naponta 50 percnél többet töltenek elsősorban katódsugárcsöves képernyő előtt, iskolai eredményeik harmadára, koncentráló és memorizáló készségük ötödére csökken, míg agresszivitásuk, erőszakosságuk és álmatlanságuk háromszorosára nő. Hazánkban 1999-ben végeztek felmérést iskoláskorú gyermekek körében. A vizsgálat elsősorban az eszközök használatára terjedt ki, amellyel kapcsolatban az eredmények nagyon kedvezőtlen képet mutattak (az alkalmazás körülményei, időszaka és időtartama).
A hazai lakosság egészségének védelme, teljesítményének fokozása érdekében célszerű alkalmazni mindazokat a magas szintű technológián alapuló védelmi rendszereket, amelyek támogatják egy egészségesebb új generáció létrejöttét azáltal, hogy egy olyan környezeti ártalomtól mentesíti életterüket, amellyel szemben védelem nélkül nem tudnának csatát nyerni. Ez a cél közös társadalmi érdek.